Az Andrássy-Almásy kastély rövid története

Az Andrássy család birtoklása idején nőtt meg Kétegyháza jelentősége, ahol 1742-től kezdve úriszék is működött. Andrássy Zsigmond aradi alispán 1742-ben, Mária Terézia uralkodása elején építette a kétegyházi kastélyt, eredetileg emeletes zsindelyes tetejű tizenkét tengelyű barokk stílusban. A román nemzetiségű községben a római katolikus vallást is Andrássy Zsigmond gyökereztette meg ismét, aki 1747-ben feleségével, Kun Borbálával a kastély napnyugati végébe egy tíz öl hosszú és négy öl széles katolikus templomot építtetett a Szentháromság tiszteletére. Ez volt a megye egyik legkorábbi kegyúri temploma. A magánkápolna építését 1749-ben fejezték be. Ablakai művészi kivitelűek, de ezek már Gróf Almásy Kálmán, és felesége Gróf Wenckheim Stefánia Mária idejében készültek. Andrássy Zsigmond halála után György fia lett a birtok ura, akinek halálát követően Lukács Gergely vette át haszonbérbe, és ő használta 1794-ig, mivel az Andrássy család leányágon is kihalt. Így az uradalom újra a kincstárra szállt. 1797-ben vette meg a kincstártól Almásy Ignác Temess megyei főispán alkancellár.

Kétegyházán a mezőgazdaság kapitalizálódásának egyik jeleként 1850 körül az Almásy-uradalomban ugyan kisebbfajta cukorgyárat állítottak fel, ez azonban nem bizonyult életképesnek. A községet 1853-ban kolerajárvány sújtotta, amely majdnem két hónapig szedte áldozatait, ráadásul még ugyanebben az évben újabb csapás érte Kétegyházát. 1858-ban tűzvész következtében leégett az uradalmi kastély a római katolikus templommal és a hozzá tartozó épületekkel együtt. A kár százezer forintra rúgott. 1858-1859-ben Ybl Miklós tervei alapján Gróf Almásy Kálmán építtette újjá, de hangulatában megmaradt klasszicista épületnek. Néha copf, az Ybl által emelt szárny pedig neoreneszánsz stílus jegyeket is mutat. Ybl az akkor divatba jövő öntöttvas oszlopokat használta a kastély bővítésénél, a tornácok kialakításánál. A földszintes kastély a természetvédelem alatt álló park közepén áll. Az U alakú épület középső, főfrontja 105 m hosszú, 23 tengelyes épület, és 42 szobával rendelkezett. Ekkor kerültek az épületkomplexumba az árkádos melléképületek is. A kiégett emeleti részeket lebontották, a főbejárat pedig a mostani könyvtár volt. Említést érdemel a jelenlegi tárgyalóterem az egykori grófi lóistálló márvány-oszlopokkal, itatókkal. A kastélyhoz tartozik egy L alakú udvari szárny is. Ma szolgálati lakások és vendégszobák vannak benne. A park jobb szélén, a cseléd szárnyon túl 150 m hosszú 10 m széles üvegfalú épületet emeltek, amelyben ma a Mezőgazdasági Gépfejlődés-történeti Gyűjteményt létesítettek.

A kápolnát is restaurálták, mely a templommal van egybe építve, és a szentélyből nyílik; 1947 óta sekrestyeként használják. A déli oldalon, a kápolna alatt épült meg a grófi kripta, ahol az Almásy család tagjai is nyugosznak. A harang a templomkert bejáratánál kapott különálló, bástyaszerű épületet. A templomkert 1896-ig volt a plébános használatában, aztán kivették a kezéből, mert oda temetkezett Beliczei Gézáné Almásy Mária, valamint gróf Cziráky Jánosné, Almásy Erzsébet Györgyike nevű lánya.

Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola, mely kezdetben mindössze két tanteremben és öt tanerővel felnőttképzést folytattak, hogy rövid idő alatt minél több szakembert adhassanak a mezőgazdaságnak.

Mezőgazdasági gépmúzeum

A gabonatermelésben használt mezőgazdasági gépeket és eszközöket gyűjti, a 2700 négyzetméteres kiállítótérben ezek változatait mutatja be az agrárágazat történeti fejlődésének keretében. A gyűjteményt a kétegyházi Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet hozta létre az 1740-es években épült barokk Andrássy-Almásy-kastély területén. Az üvegezett, pavilonrendszerű kiállítási csarnokot a szakmunkásképző intézet diákjai készítették gyakorlati képzés keretében 1977-79-ben.A gabonatermelésben használt mezőgazdasági gépeket és eszközöket gyűjti, a 2700 négyzetméteres kiállítótérben ezek változatait mutatja be az agrárágazat történeti fejlődésének keretében.

A gyűjteményt a kétegyházi Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet hozta létre az 1740-es években épült barokk Andrássy-Almásy-kastély területén. Az üvegezett, pavilonrendszerű kiállítási csarnokot a szakmunkásképző intézet diákjai készítették gyakorlati képzés keretében 1977-79-ben. Az 1977-ben megnyílt múzeum a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeuma.

Őspark

Intézményünk egy 14 hektáros őspark területén fekszik.